Jelenlegi hely

„Emlékszel még amikor…?” - Egy nővér szívszorító búcsúzása az öccsétől! Testvéri szeretet, mely a örökre összeköt!

A testvéri szeretet az egyik legerősebb kötelék lehet, egy személyben hű barát, jó játszópajtás, támasz, menedék, titkos cinkostárs, megmentő és a gyermekkori titkok őrzője. A testvéri szeretet nem ismer határokat, még akkor sem amikor... -  Limpekné‎ Németi Erzsébet írása.

Emlékszel?

Hazahoztak a kórházból, és Te kerültél a kiságyba, a húgom meg mellém. Nem örültem… De aztán vigyorogtál, megszerettelek. Persze, erre nem emlékszel…

Még nem volt gyes, amikor születtél, Anyu visszament a gyárba, három műszakba, dolgozni. Ha délelőttös, vagy éjszakás volt, én vittelek bölcsibe, oviba, ha délutános volt, én fürdettelek, vacsoráztattalak… De persze erre se emlékszel. Vagy talán mégis, és azért volt köztünk olyan szoros a kötődés.

Emlékszel? Amikor nyolcadikból ballagtam, és Anyu nem érte el a vonatot, elkésett, nem volt virágom, és a Te osztálytársaid mind nekem adták a virágaikat?

Amikor kamasz voltál, állandóan bosszantottál a hülyeségeiddel. Fiúk jöttek hozzám, Te meg felvetted a melltartómat, mint egy hátizsákot és azzal flangáltál?

Aztán valahogy „összenőttünk”. Már nem volt olyan feltűnő az a 10 év, és lagzikban, bulikban azt hitték, van egy idősebb csajod.

Emlékszel? Amikor decemberben, ónos esőben lagziba mentünk a sárga Ladával Debrecenbe, és hogy a gyerekek ne érzékeljék a veszélyt, egész úton énekeltük, hogy „Nyóóóc óra munka, nyóóóóc óra pihenés”… és hasonló baromságokat?

És amikor részeget játszottunk józanul a részegek között? Mert mi ketten soha nem iszunk alkoholt…

Emlékszel?  Amikor éjszaka indultunk Kisvárdára, hogy apunak az akkor még illegális béres-cseppből szerezzünk, hátha meggyógyul. De hiábavaló volt. És amikor meghalt, be akarunk rúgni és megittunk egy egész üveg vörösbort és mégsem sikerült? Józanabbak voltunk, mint amikor elkezdtünk inni.

Emlékszel? Amikor a nagylányom lakodalmában cigánytáncot táncoltunk? És az Andriska lagzijában szirtakit az asztalon hajnalban?

Amikor a nagylányod megszületett, én voltam, aki először látta.

És hiába tagadtad, láttam, mennyire féltél, amikor az autóbalesetem után bejöttél a kórházba…

Napokig tudnám sorolni.

Erre most itt hagysz egyedül az emlékeimmel…

Ma reggel, amikor már nem lélegeztél, néztem a nyitott szemedbe, és úgy éreztem, látsz még. Megígértem, hogy vigyázni fogok a gyerekeidre, a feleségedre, anyánkra, aztán megöleltelek, megszeretgettelek, mint kisgyerek korodban… Csak akkor azért, hogy elaludj, most meg azért, hátha felébredsz.

Amikor hallottam a feleséged futó lépteit a folyosón, lefogtam a szemedet.

Menj hát! Hagyd itt a fájdalmat, a szenvedést.

Szél repítse lelked az ég felé!

Szeretettel: Nővéred!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Reggeli őrület és egy kis segítség, hogy mindenki számára élhető legyen

Reggeli őrület és egy kis segítség, hogy mindenki számára élhető legyen

Igyekezz már, hol a cipőd, el fogunk késni, miért most jut eszedbe, hogy pisilni kell, jajj kell az úszás cucc, megőőőőrülöööök hogy minden reggel ez megy! Na tegye a szívére a kezét, akinél még nem hangzottak el ezek vagy ennél változatosabb, neaggyisten cifrább napindító mondatok. Ugyhogy ugye? Szerintem bátran és általánosan kijelenthetjük: a reggeli készülődés, és intézménybe-munkahelyre kerülés a nap egyik legstresszesebb része – minden résztvevőnek! No de, tudjuk-e hogy miért? Kis-Kovácsné Vancsa Barbi írása.
Ne vágj füvet májusban, adj teret a beporzóknak!

Ne vágj füvet májusban, adj teret a beporzóknak!

Itt a Vágatlan Május! Na ez igazán tetszeni fog a családnak, akárki is vágja a füvet nálatok! A nemzetközi kezdeményezés még 2019-ben Angliából indult, célja, hogy felhívja a beporzóbarát kertek jelentőségére a figyelmet.
Az Édesanya teremtése

Az Édesanya teremtése

Azt tudjuk, hogy 6 pár keze és 3 pár szeme van, gyógyítani is tud, de ki teremtette a könnycseppet?
Az anyák napja margójára - "Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy…"

Az anyák napja margójára - "Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy…"

Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy… tudom, hogy ebben a hónapban még nem hívtalak, de még csak elseje van. Nem azért akarom letenni, mert már legszívesebben a temetőben tudnálak.
Ugrás az oldal tetejére